A magyar tengeri vitorlázás kezdetei

Andrássy, Szapáry, Nádasdy, Horthy voltak az első magyar tengeri vitorlázók az Adrián? Brit, vagy éppen német gyárakból rendelték a magyar urak kedvtelési célú hajóikat az Adriára. Sőt, míg Festetich gróf New York-ban épített hajójával járta a Csendes-óceánt, addig Györök Leó tengerfestő saját építésű vitorlással szelte az Adriát. Herczeg Ferenc írónak, Pauler Ákos filozófusnak is volt hajója a tengeren. Hány kedvtelési célú yachtot tartottak nyilván a magyar hajóregiszterben az Adrián? Kiknek volt saját vitorlása a magyar tengeri kedvtelési és sporthajózás hőskorában? Az alábbi írásban bemutatjuk a magyar tengeri vitorlázás születését, az első bátor kalandorokat, az adriai vitorlás sport első hazai szereplőit és hajóikat.

Lajos Szálvátor főherceg Nixe nevű yachtja

A legfelsőbb réteg sportja

A fiumei tengerhajózás fejlődése nem hagyta érintetlenül a sport, vagy kedvtelés céljából hajózni vágyókat sem. A királyi család tagjai és a magyar arisztokraták közül többen is tartottak fenn yachtokat az Adrián. Az előbbiek közül kettőről maradt fenn adatunk: 1872-ben lajstromoztatta Fiuméban Lajos Szálvátor főherceg a Nixe nevű yachtját, illetve 1914. április 24-én pedig Károly István főherceg átíratta Fiuméba, az addig Triesztben lajstromzott Ul nevű yachtját. Az ismert nemesek közül volt hajója az Adrián Batthyány Edének, akinek a nevén a fiumei tengerészeti hatóság évkönyveiben már 1873-ban szerepelt a Flying-Cloud yacht. Szapáry László gróf fiumei kormányzó Gitana nevű háromárbocos gőzöse 1882-ben a leithi hajógyárban készült. 1884-ben Nádasdy Ferenc, Károlyi László és Andrássy Géza grófok a Young balatoni műhelyében rendeltek meg három egyforma versenyvitorlást (racert), hogy azokkal Fiumében, Velencében és Triesztben versenyezzenek.

Haditengerészeti vonatkozások

Meg kell említeni a K.u.K. Yachgeschwader, avagy cs. és kir. Jachtraj kötelékét, ami a haditengerészet sporthajókülönítménye volt és ahol számos magyar is rendszeresen vitorlázott. A Jachtraj alapítói között szerepelt a „Sportgróf” Andrássy Gyula – aki a Taormina vitorlással szelte az Adriát – és Biedermann Rezső báró is. Utóbbi több vitorláson is bejárta a Földközi-tengert és Undine néven egy brémai építésű motorosa is volt. Biedermann egyébként Bravo nevű egyik vitorlását balesetben vesztette el, amikor a hajóval – Horthy Miklóssal is a fedélzetén – éppen Andrássy Géza Taromina yachtjával ütközött össze Pola előtt. Horthy fregattkapitány nevén egyébként az Arám nevű, Polában állomásozó vitorlást találjuk 1914-ben. Ugyancsak a haditengerészet évkönyveiben, a cs. és kir. jachtraj kötelélében szerepelt Károlyi Antal gróf Pelikán nevű motoros yachtja, vagy Mailáth László gróf Sephanie gőzbárkája. A kifejezetten sportcélú vitorlázásban egyébként a haditengerészetnél szolgált Zubovics Fedor volt, aki az elsők között jelent meg az Adrián egy 1880-ban Triesztben épített hajóval, a Deserteur-ral.

Nemcsak a nemesek engedhették meg maguknak

Nemcsak nemes urak jártak rendszerint hajózni az Adriára. Györök Leó, az első magyar tengerfestő – akinek képeit a Műcsarnokban is kiállították – a saját maga által tervezett Kurul nevű vitorlással hajózott. Györök rendszerint vitt magával festőket, sőt írókat és tudósokat is. Mikor már nagyon beteg volt, a hajót dr. Schmidt Sándornak adta el. Volt saját hajója Czödler Dezső tengerfestőnek is. Pauler Ákos filozófus pedig előbb egy Ibis nevű kutterrel rendelkezett, majd Egersdorfer Sándor zágrábi egyetemi tanártól, országgyűlési képviselőtől vette meg a Bolygó névre keresztelt nagyobb, lussinpicolói vitorlást.

Herczeg Ferenc író 1904-ben Southamptonban vásárolta az útleírásaiban Sirály néven szereplő, a valóságban Hajnal névre keresztelt vitorlását. Az író korábban is járta az Adriát a lussinói Santo Picinich Vittoria hajójának fedélzetén. Amikor Herczeg a világháború előtt új motoros yachtot akart vásárolni a Hajnalt Leard Jánosnak a tengerészeti hatóság osztálytanácsosának adta el. Leard is gyakran vitorlázott már korábban is, egy öreg, 1874-ben Máltán épített Sokol nevű vitorással. Gerdai Dezsőnek egy Angliából érkezett, Lady Ann nevű hajója, Ottó Alajosnak egy 1908-ban épített Mia nevű motorosa ismert. A világháború kitörésekor 12 kedvtelési célú yachtot tartottak nyilván a fiumei regiszterben. A lussinpicolói építésű Bolygó tehát ekkor Pauler Ákos filozófusé volt, a New Yorkban épített nyolcszemélyes Tolna – amely évkig a Csendes-óceánt járta – Festetics Rezső grófé, a Brémában készült Undine motoros pedig Biedermann Rezső báró tulajdona volt, de Károly István főhercegnek is volt egy Letihben épített nagy yachtja Fiumében.

A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868-1918)

Pelles Márton és Zsigmond Gábor tavaly év végén megjelenet magyar-angol nyelvű könyve „A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868-1918) először tárja fel tudományos igényességgel, monográfia jelleggel és több száz eredeti képpel az egykori magyar tengerészet történetét. A fenti adatok is e könyv részeként a szerzők kutatásai során álltak össze.

Megemlékezés Roediger-Schluga Miklós tengerész kapitányról

Roediger-Schulga Miklós 125

Megemlékezés Roediger-Schulga Miklós tengerész kapitányról - Portré — Roediger-Schulga Miklós

A magyarok 20 éves tengeri vitorlás versengése során már évek óta minden versenyen megemlékezünk egy híres, vagy éppen méltatlanul feledésbe merült magyar tengerészről. Az idei évben a 125 éve született Roediger-Schluga Miklós kapitányra emlékezünk.

Roediger-Schluga Miklós 1894-ben született és sok tengerészet iránt vonzódó kortársához hasonlóan Fiumében tanulta a hajózás minden fogását, a legmagasabb szinten. Az akkor Magyarországhoz tartozó kikötővárosban külön akadémián képezték a kereskedelmi és haditengerészeti tiszteket. Az itteni Haditengerészeti Akadémia volt az egykori osztrák-magyar haditengerészet legmagasabb szintű oktatási intézménye. Roediger-Schluga 1912-ben végzett az akadémián és tengerész hadapródként a Redetzky csatahajón kezdte meg szolgálatait. Nem sokkal később, a trieszti hajógyárban frissen elkészült Tegetthoff csatahajóra vezényelték. A Monarchia akkor legújabb, hatalmas hadihajóján lett tengerész-zászlós és a világháború kitörésének évében kapta meg fregatthadnagyi kinevezését. A háborút végig szolgálta az Adrián. Egy ideig a 79 T torpedónaszád elsőtisztje lett. A háború végén a magyar hajógyárban épített U.31 tengeralattjáró elsőtisztjeként több bevetésen is részt vett. A Ganz-Danubius fiumei gyárában épített tengeralattjáró nem egyszer kimerészkedett a Földközi-tengerre is és sikeresen süllyesztett el ellenséget hajókat. Végül a 39. számú torpedónaszádot bízták rá, melynek sorhajóhadnagyként parancsnoka lett.

Megemlékezés Roediger-Schulga Miklós tengerész kapitányról - U31.-es tengeralattjárója

A háború elvesztése után a szegedi Nemzeti Hadseregnél jelentkezett szolgálatra, ahol a vezérkar szállítmányozási osztályán kapott beosztást. A tenger nélkül maradt országban az 1895 óta működő Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. kereskedelmi főosztályán kezdett dolgozni, előbb főintézőként, majd felügyelőként. Az 1936-ban létrejött Magyar királyi Duna-tengerhajózási Rt. ügyvezető- igazgatója lett és feladat volt a kereskedelmi tengerészet forgalmának fejlesztése. A társaság a három tengerjáró hajóval összesen 21 038 tonna árut szállított, összesen ötven fős személyzetet foglalkoztatva. A hajók több mint 70 ezer tengeri mérföldet tettek meg. Két év múlva, 1938-ban a forgalom elérte a 30 942 tonnát. A második világháború kitörésekor már öt, az újpesti hajógyárban épített Duna-tengerjáró hajó volt magyar lobogó alatt. A háború idején a hajókat fekete-tengeri szolgálatra vezényelték, ahol német utánszállítási feladatokat kellett megoldaniuk. A Duna-tengerjárókat a németek bérelték és felfegyverezték, közben új egységek építése is zajlott. Több hajót is ért szovjet támadás, az Ungvárt 1941. november 8-án el is süllyesztették. Később a hajóknak fontos szerep jutott a Krím félsziget evakuálásában.

Roediger-Schluga közben 1941-ben kormányfőtanácsosi címet kapott Teleki Pál miniszterelnök előterjesztése nyomán „a magyar hajózás fejlesztése érdekében kifejtett értékes és eredményes munkásságáért.” 1944-ben a Magyar Folyam-és Tengerhajózási Rt. vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Civil tengerészeti pályafutását itt kezdte az első háború után még főintézőként. Állítólag a háború végén személyesen is részt vett a nyilasok által üldözött beosztottjai megmentésében.

Az összeomlás hónapjaiban a Duna-tengerjárókat a folyami hajók zömével együtt Németország felé irányították és a háború végén ott is maradtak. Roediger-Schluga maga is részt vett azokon a tárgyalásokon, melyek révén a háború után Magyarország visszakapta hajóállományát. Úgy tűnt, hajózási szakértelmét, tapasztalatait és hatalmas tudását megbecsülik. A szovjet irányítás alá került államosított hajózás, a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. igazgatójaként szervezte újjá a teljes magyar hajózást. Csakhogy sokadmagával a magyar ipar és közlekedés legfelső vezetői között őt is koncepciós perbe fogták. A meghurcoltatás után halálra ítélték és 1950. február 4-én kivégezték. Sírja a rákoskeresztúri köztemető 298-as rabparcellájában található.

Roediger-Schulga Miklós az Adrián kezdte tengerész pályafutását, ahol szolgált hatalmas csatahajókon, a világháború egyik legpusztítóbb új fegyvernemének számító tengeralattjárón (ráadásul egy magyar építésű egységen), végül parancsnoka lett a 39-es számú torpedónaszádnak. Az első világháború után a tengerpartját is elvesztő országban a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. alkalmazottja lett, ahol a kereskedelmi osztály főintézőjéből 1944-re a cég vezérigazgató-helyettesévé vált. Közben a hazai Duna-tengerhajózási kísérletek eredményessége révén létrejött, a csepeli kikötőből kiszolgált tengeri hajókat irányító Duna-tengerhajózási Rt. ügyvezető-igazgatója lett. A cég a tengerjáró hajók átrakodás nélkül jutotta el Budapestről a közel-keleti kikötőkbe. A kereskedelmi fogalom látványosan fejlődött, Roderiger-Schluga elismert szaktekintéllyé vált. Később a Nyugatra hurcolt hajók visszaszerzéséért mindent elkövetett, majd a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. igazgatójaként a magyar hajózás újjászervezéséért fáradozott, míg koholt vádak alapján félre nem állították, majd kivégezték.

A hajózás iránti elkötelezettsége, a haditengerészeti szolgálatai és a magyar kereskedelmi tengerészet fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkássága miatt születése 125. évfordulóján a 2019-es Captains Adria Kupa az ő életműve előtt is tisztelegve emlékezik meg a kiváló magyar tengerészről.