A magyar tengeri vitorlázás kezdetei

Andrássy, Szapáry, Nádasdy, Horthy voltak az első magyar tengeri vitorlázók az Adrián? Brit, vagy éppen német gyárakból rendelték a magyar urak kedvtelési célú hajóikat az Adriára. Sőt, míg Festetich gróf New York-ban épített hajójával járta a Csendes-óceánt, addig Györök Leó tengerfestő saját építésű vitorlással szelte az Adriát. Herczeg Ferenc írónak, Pauler Ákos filozófusnak is volt hajója a tengeren. Hány kedvtelési célú yachtot tartottak nyilván a magyar hajóregiszterben az Adrián? Kiknek volt saját vitorlása a magyar tengeri kedvtelési és sporthajózás hőskorában? Az alábbi írásban bemutatjuk a magyar tengeri vitorlázás születését, az első bátor kalandorokat, az adriai vitorlás sport első hazai szereplőit és hajóikat.

A legfelsőbb réteg sportja

A fiumei tengerhajózás fejlődése nem hagyta érintetlenül a sport, vagy kedvtelés céljából hajózni vágyókat sem. A királyi család tagjai és a magyar arisztokraták közül többen is tartottak fenn yachtokat az Adrián. Az előbbiek közül kettőről maradt fenn adatunk: 1872-ben lajstromoztatta Fiuméban Lajos Szálvátor főherceg a Nixe nevű yachtját, illetve 1914. április 24-én pedig Károly István főherceg átíratta Fiuméba, az addig Triesztben lajstromzott Ul nevű yachtját. Az ismert nemesek közül volt hajója az Adrián Batthyány Edének, akinek a nevén a fiumei tengerészeti hatóság évkönyveiben már 1873-ban szerepelt a Flying-Cloud yacht. Szapáry László gróf fiumei kormányzó Gitana nevű háromárbocos gőzöse 1882-ben a leithi hajógyárban készült. 1884-ben Nádasdy Ferenc, Károlyi László és Andrássy Géza grófok a Young balatoni műhelyében rendeltek meg három egyforma versenyvitorlást (racert), hogy azokkal Fiumében, Velencében és Triesztben versenyezzenek.

Haditengerészeti vonatkozások

Meg kell említeni a K.u.K. Yachgeschwader, avagy cs. és kir. Jachtraj kötelékét, ami a haditengerészet sporthajókülönítménye volt és ahol számos magyar is rendszeresen vitorlázott. A Jachtraj alapítói között szerepelt a „Sportgróf” Andrássy Gyula – aki a Taormina vitorlással szelte az Adriát – és Biedermann Rezső báró is. Utóbbi több vitorláson is bejárta a Földközi-tengert és Undine néven egy brémai építésű motorosa is volt. Biedermann egyébként Bravo nevű egyik vitorlását balesetben vesztette el, amikor a hajóval – Horthy Miklóssal is a fedélzetén – éppen Andrássy Géza Taromina yachtjával ütközött össze Pola előtt.  Horthy fregattkapitány nevén egyébként az Arám nevű, Polában állomásozó vitorlást találjuk 1914-ben. Ugyancsak a haditengerészet évkönyveiben, a cs. és kir. jachtraj kötelélében szerepelt Károlyi Antal gróf Pelikán nevű motoros yachtja, vagy Mailáth László gróf Sephanie gőzbárkája. A kifejezetten sportcélú vitorlázásban egyébként a haditengerészetnél szolgált Zubovics Fedor volt, aki az elsők között jelent meg az Adrián egy 1880-ban Triesztben épített hajóval, a Deserteur-ral.

Nemcsak a nemesek engedhették meg maguknak

Nemcsak nemes urak jártak rendszerint hajózni az Adriára. Györök Leó, az első magyar tengerfestő – akinek képeit a Műcsarnokban is kiállították – a saját maga által tervezett Kurul nevű vitorlással hajózott. Györök rendszerint vitt magával festőket, sőt írókat és tudósokat is. Mikor már nagyon beteg volt, a hajót dr. Schmidt Sándornak adta el.  Volt saját hajója Czödler Dezső tengerfestőnek is. Pauler Ákos filozófus pedig előbb egy Ibis nevű kutterrel rendelkezett, majd Egersdorfer Sándor zágrábi egyetemi tanártól, országgyűlési képviselőtől vette meg a Bolygó névre keresztelt nagyobb, lussinpicolói vitorlást.

Herczeg Ferenc író 1904-ben Southamptonban vásárolta az útleírásaiban Sirály néven szereplő, a valóságban Hajnal névre keresztelt vitorlását. Az író korábban is járta az Adriát a lussinói Santo Picinich Vittoria hajójának fedélzetén. Amikor Herczeg a világháború előtt új motoros yachtot akart vásárolni a Hajnalt Leard Jánosnak a tengerészeti hatóság osztálytanácsosának adta el. Leard is gyakran vitorlázott már korábban is, egy öreg, 1874-ben Máltán épített Sokol nevű vitorással. Gerdai Dezsőnek egy Angliából érkezett, Lady Ann nevű hajója, Ottó Alajosnak egy 1908-ban épített Mia nevű motorosa ismert. A világháború kitörésekor 12 kedvtelési célú yachtot tartottak nyilván a fiumei regiszterben. A lussinpicolói építésű Bolygó tehát ekkor Pauler Ákos filozófusé volt, a New Yorkban épített nyolcszemélyes Tolna – amely évkig a Csendes-óceánt járta – Festetics Rezső grófé, a Brémában készült Undine motoros pedig Biedermann Rezső báró tulajdona volt, de Károly István főhercegnek is volt egy Letihben épített nagy yachtja Fiumében.

Pelles Márton és Zsigmond Gábor tavaly év végén megjelenet magyar-angol nyelvű könyve „A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868-1918) először tárja fel tudományos igényességgel, monográfia jelleggel és több száz eredeti képpel az egykori magyar tengerészet történetét. A fenti adatok is e könyv részeként a szerzők kutatásai során álltak össze.