Az elveszett horgony esete

2015.03.12 18:47 captain

adriai-kikotoJános nem számított öreg hajósnak, pedig jogsija már tíz éves is elmúlt. De mint a legtöbb magyar „tengerész”, évente csak néhányszor jutott le a tengerre. Ez a hét nagyon jól indult, és János már alig várta a csütörtököt. Egy hosszú hétvégét tervezett barátaival és barátnőjével az Adriára. Kellemes idő ígérkezett, jó szél, napfény és persze csupa vidámság. Kell ennél több?

János semmit nem bízott a véletlenre – legalábbis ő így gondolta. A hajót már hónapokkal korábban lefoglalta egy ismerős charter-nél, a haverokkal pedig jó előre bevásárolt az útra.

A társaság kora hajnalban indult. Kilenckor már túl voltak a formaságokon, a hajó átvételén. Gyorsan bepakoltak, és már úszott is kifelé a kikötőből a kecses cruiser. János profi módon kormányozta a hajót a szűk csatornán a tenger felé. Barátnője az Adria kékjében gyönyörködve állt mellette. Mindketten úgy gondolták, semmiért nem cserélnék el ezt a hétvégét. A felhőtlen kirándulás azonban még estig sem tartott, pedig sehol nem volt egy felhő sem, ami beárnyékolhatta volna azt.

Az első megálló Kakan sziget volt. János leengedte a horgonyt, majd bezárta a szalonajtót és a társaság beült a csónakba, hogy kievezzen a partra.

horgonyMiután a jókedvű csapat visszatért a hajóra, János beindította a motort és a gázkart annak rendje és módja szerint negyed “Előre” helyzetbe tolta – ahogy ez horgonyzáskor kötelező – majd elindította a csörlőt, hogy felhúzza a horgonyt. Figyelmetlenségből azonban nem a felhúzó gombot nyomta meg. A lánc elindult lefelé… és nem állt meg. Nem volt ugyanis rögzítve a hajótesthez. A hajó így rövidebb lett vagy 50 méternyi horgonylánccal és egy horgonnyal. János meg jó néhány euróval. És gazdagabb egy tapasztalattal: soha nem vedd félvállról a hajó átvételét!

Békés tengert és jó szelet, kapitány!

Hovanec Zoltán